Olvasol önfejlesztő könyveket? Tűztél már ki éves vagy negyedéves célokat, amik végül nem valósultak meg? És elgondolkodtál már azon, hogy ha pontosan tudod, mit kellene csinálni, miért nem történik meg mégsem?
A „klasszikus” önfejlesztés sokszor olyan, mint egy luxusbusz. Kényelmesen felülsz rá, kapsz néhány motiváló élményt, szokás kialakító lendületet – de egy ponton leszállít. Nem visz el a végcélig.
Nem azért nem sikerül a célkitűzésed, mert lusta vagy, vagy gyenge az akaratod. Hanem mert te nem egy projekt vagy, amit naptárba lehet írni és kipipálni. Te egy élettörténet vagy, tele gyermekkori mintákkal, érzelmi lenyomatokkal és tudattalan programokkal.
Az önfejlesztésben a világos cél meghatározása alapvető fontosságú, hiszen enélkül nehéz irányt találni a fejlődéshez. Ha azonban a jövőbeni céljaid és a jelenlegi személyiséged között szakadék van, akkor a szokások nem fognak átvinni rajta. A célok elérése komoly kihívást jelenthet, ha nem önazonosak.
Ez a cikk megmutatja, hogy miért teljesen normális, ha az önfejlesztő könyvek és divatos rutinok nem hozzák meg a várt áttörést – és hogy mi az az út, ami valódi, tartós változást ad vállalkozóként az életed jobbá tétele érdekében.
Miért lehet baj az önfejlesztéssel?
Tisztázzuk: nem az önfejlesztéssel van baj. Azzal van baj, ha azt hiszed, hogy az önfejlesztő tréningek, és az önfejlesztő könyvek megoldást adnak a belső elakadásaidra, és a gyermekkori traumáidra.
Mivel az önfejlesztés figyelmen kívül hagyja az emberi érzelmeket és a tudattalant, ezért igazán mély változást nem tud hozzáadni a személyiségfejlődéshez, inkább a kontrollra és az akaraterőre támaszkodva próbálja változásra ösztönözni a fejlődni vágyó vállalkozót. Mivel az akaraterő és az élet kontrollálhatósága egy idő után elfárad, a kudarc elkerülhetetlen. Az önfejlesztés csak tovább mélyíti a vállalkozók kiégés élményét.
A valódi kérdés tehát az, hogyan csináljuk. Ha ugyanis a következő négy, önfejlesztéssel kapcsolatos dolgot nem vesszük figyelembe, könnyen rosszul sülhet el a folyamat.
A tudattalan elhanyagolása
Az önfejlesztés nagy része a tudatos elmére épít: célokat tűzünk ki, szokásokat alakítunk, új gondolkodásmódot gyakorlunk. Ezek fontos eszközök, de csak a felszínt érintik.
A valós működésünk 80–90%-át a tudattalan mintáink vezérlik: gyermekkori tapasztalatok, elfojtott érzelmek, kötődési sémák.
Ezért történik meg az, hogy egy vezető hiába érti racionálisan, miért kellene árat emelnie, mégis halogatja. Mélyen belül ugyanis a gyermekkori elutasítástól való félelem dolgozik benne – „ha nemet mondanak nekem, az azt jelenti, hogy nem vagyok elég jó.”
A „jobbá válás” kényszere
Az önfejlesztő könyvek és trénerek sokszor azt az üzenetet sulykolják: „Nem vagy elég jó… de ha elkezded ezt a reggeli rutint, ha bevezeted ezt a szokást, akkor majd az leszel.”
Ez a narratíva rövid távon motiváló, de hosszú távon kimerítő. A vállalkozó elkezd szorongani, belül szégyent él át, mert mindig úgy érzi, valami még hiányzik. Ez könnyen kiégéshez vezet: egy ponton már nem inspirál, hanem csak újabb terhet rak a válladra.
Felszínesség és kontroll illúzió
Az önfejlesztés gyakran túl egyszerű megoldásokat kínál komplex problémákra. Egy gyermekkori seb, egy feldolgozatlan érzelmi hiány nem fog meggyógyulni attól, hogy három új szokást bevezetsz. Legfeljebb ideiglenesen elfeded a tünetet.
Ráadásul a legtöbb módszer a kontrollra épít: kontrolláld a gondolataid, a szokásaid, az érzelmeid. Ez azonban illúzió.
A személyiségünk jelentős része nem kontrollálható, hanem elfogadást és feldolgozást igényel. A kényszeres kontrollmánia hosszú távon nem biztonságot, hanem kimerültséget és frusztrációt okoz.
A rövid távú motiváció csapdája
Divatos rutinok, mint az 5-kor kelés, a hideg zuhany vagy a napi X oldal könyvolvasás adhatnak egy kezdeti löketet. Jó érzés, mert azt sugallja: „teszek magamért.”
De ha ezek nem önazonosak, a tudattalan mintáidhoz nem kapcsolódnak, akkor semmit nem változtatnak azon, ami valójában visszatart. A kezdeti lelkesedés után marad a kiégés, a visszaesés és az önvádlás „Még erre sem vagyok képes, pedig mindenki másnál működik.”
Az önfejlesztés tehát nem rossz, de önmagában kevés. A probléma a felszínes, klasszikus önfejlesztési iparral van, ami rövid távú tippekkel próbál orvosolni mély, tudattalan mintákat. Ha ugyanis az önmunka nem kapcsolódik össze a tudattalan mintáid feldolgozásával, akkor csak újabb kört futsz a mókuskerékben, és egyre erősebb lesz az a belső érzés, hogy veled van valami baj.
Coaching, tanácsadás, terápia – melyiket válasszam?
Nem az önfejlesztés ellen beszélünk. Az önfejlesztés egy jó kezdet. Segít megfogalmazni a célokat, beállítani a fókuszt, kicsit hatékonyabbá tenni az életvezetést. Olyan, mint amikor belépsz egy szép kastélyba és megcsodálod az előszobát. De nem fogod megismerni a szobákat, a konyhát és a kastély többi részét, ha állandóan csak az előszobában toporogsz!
De ki segít beljebb menni a belső várkastélyba?
Az önfejlesztésben könnyen tud segíteni egy coach, aki az ügyfelet a jövőre irányuló céljaiban kérdésekkel és visszajelzésekkel segíti.
Ezzel szemben a tanácsadás (tanácsadás) egy irányítóbb megközelítés, ahol a tanácsadó konkrét javaslatokat, megoldásokat kínál az ügyfél problémáira.
A pszichológus a legképzettebb szakember a három közül, aki évekig tanul azért, hogy másoknak segítsen. A pszichoterápia pedig, amivel dolgozik, a jelen problémáira a múlt eseményein keresztül ad megoldást. Mélyebbre néz, hogy magasabb szintre vigyen. Ismétlődő diszfunkcionális mintákra, az életet megakasztó hiedelmekre és traumákra mutat rá. Ezek pedig mind visszaköszönnek az élet összes területén, így a vállalkozásban is.
Összehasonlítás – két út ugyanarra a célra
|
Szempont |
Klasszikus önfejlesztés |
Mély önfelfedezés (pszichológiai munka) |
|
Fókusz |
Teljesítmény, hatékonyság, célok |
Megértés, feldolgozás, belső egység |
|
Eszközök |
Napi rutin, szokásépítés, affirmációk (megerősítések) |
Terápia, önismereti csoport, naplózás, testmunka |
|
Kapcsolat a tudattalannal |
Többnyire figyelmen kívül hagyja |
Kifejezetten ezzel dolgozik |
|
Hatás |
Gyors motiváció, de rövid táv |
Lassabb folyamat, de tartós változás |
|
Alapkérdés |
„Hogyan tudok jobb lenni?” |
„Ki vagyok valójában, és miért működöm így?” |
„Légy a saját nagymamád” modell
Az önfelfedezés egyik legfontosabb üzenete az önelfogadás. Ez nem azt jelenti, hogy lemondasz a fejlődésről, hanem azt, hogy a hibáid és kudarcaid mellett is szeretettel fordulsz magad felé.
Képzeld el, hogy hazajön a gyerek az iskolából:
- egyik nap ötöst hoz, a nagymama megdicséri és palacsintát süt neki,
- másik nap egyest kap, a nagymama sóhajtozik, csóválja a fejét, de akkor is megsüti a palacsintát, és megkérdezi: „Nah, mond, mit kérsz bele?”
Ez a feltétel nélküli elfogadás modellje. Ha szeretettel bánsz önmagaddal – nemcsak sikerben, hanem kudarcban is –, akkor olyan biztonságos alapot teremtesz, ahonnan valódi, tartós változás tud elindulni.
A tudattalan szerepe a vállalkozói döntésekben
A vállalkozók szeretnek úgy gondolni magukra, mint racionális döntéshozókra, akik adatokat elemeznek és tudatos stratégiák alapján döntenek. A valóság azonban más: az életünk 90%-át a tudattalan mintáink vezérlik, ezért kiemelten fontos azonosítani azokat a tudattalan mintákat, amelyek befolyásolják döntéseinket.
Ezek a minták folyamatosan hatással vannak a vállalkozói viselkedésre, ezért is különösen fontos, hogy az alábbi alapvetéseket rögzítsük a tudattalan kapcsán.
Az időtlenség elve
A tudattalan nem ismeri az idő fogalmát. A múltban átélt élmények és traumák a jelenben is ugyanúgy hatnak, mintha most történnének. Ezért fordulhat elő, hogy egy régi, gyermekkori elutasítás ma is bénító félelmet vált ki egy üzleti tárgyaláson vagy egy áremelési döntésnél. A tested és az érzelmeid úgy reagálnak, mintha ugyanaz a helyzet ismétlődne.
Lássuk ezt egy példán keresztül.
Képzeld el, hogy kisgyerekként felteszed a kezed az iskolában, és rossz választ adsz. A tanár kinevet, a többiek is gúnyolódnak rajtad. Mélyen beléd ég az élmény: „ha megszólalok, nevetség tárgyává válok.”
Évek telnek el, vállalkozó leszel. Ott ülsz egy fontos tárgyaláson, és amikor árat kellene emelned vagy kiállni a saját álláspontod mellett, hirtelen összeszorul a gyomrod, elcsuklik a hangod, inkább hallgatsz vagy engedsz. Nem a jelen helyzet váltja ki a félelmet, hanem az, hogy a tudattalan úgy érzékeli, mintha újra az osztályteremben ülnél megszégyenülve.
Gyermekkori sémák hatása a cégvezetésre
A tudattalanból fakadó sémák ott vannak a mindennapi döntéseidben:
- Delegálás: ha gyerekkorodban megtapasztaltad, hogy csak magadra számíthatsz (vagy épp a szüleidtől láttad ezt), akkor vezetőként nehezen adsz át feladatokat.
- Árképzés: ha a gyermekkori élményeidhez kötődik az el nem fogadottság érzése, felnőttként nehezen emeled az áraidat, mert félsz a visszautasítástól.
- Túlvállalás: ha kis gyermekként a szeretetet csak teljesítményért kaptad meg, akkor vállalkozóként is mindig többet vállalsz, mint amennyit reálisan elbírsz.
Testi jelek, mint a tudattalan üzenetei
A tudattalan nemcsak döntésekben, hanem testi tünetekben is jelez:
- visszatérő fejfájás,
- alvászavar,
- fülzúgás,
- vagy más nehezen magyarázható panasz.
Ezek gyakran nem véletlenek, hanem az elfojtott érzések utat kereső jelzései.
Három híres gyermekkori szerep és céges lenyomatuk
A vállalkozók gyakran visszahozzák gyermekkori szerepeiket a cégük működésébe:
- Parentifikált gyerek (a „kisfelnőtt”)
- Gyerekként: felnőtt feladatokat látott el, gondoskodott másokról. Például ő vigyázott a testvéreire, vagy ő nyugtatta a szüleit.
- Vállalkozóként: kontrollmániás, mindent maga akar kézben tartani, túlvállalja magát, gyorsan kimerül. Hiába van 10 fős csapata, este 11-kor is ő írja a számlákat, mert úgy érzi, ha nem ő csinálja, szétesik minden.
- Családba zárt gyerek (a „jó kislány/jó kisfiú”)
- Gyerekként: mindig megfelelt az elvárásoknak, letiltotta a vágyait, nem lázadt, inkább lemondott a saját vágyairól.
- Vállalkozóként: nem mer nagyot álmodni, inkább kicsiben gondolkodik, láthatatlanná válik, fél a siker nyomásától. Nem meri beárazni a prémium szolgáltatását, mert „nem akar feltűnést kelteni”. A cége láthatatlan marad, mert benne fut a mondat: „ne szégyenítsd meg a családot, ne akarj túl sokat.”
- Láthatatlan vagy bűnbak gyerek (a „túlélő”)
- Gyerekként: gyakran hibáztatták vagy nem vették észre.
-
- Vállalkozóként: állandó bizonyítási kényszer hajtja. A legapróbb kritikára is túlreagál, perfekcionizmusba menekül. Amikor egy ügyfél jelzi, hogy valami nem tökéletes, napokig rágódik rajta, és azonnal úgy érzi: „megint én rontottam el, nem vagyok elég jó.”
Transzgenerációs minták és vállalkozói működés
A személyiségünket nemcsak a saját gyerekkorunk formálja, hanem a szüleink és nagyszüleink története is. Ezt hívják transzgenerációs hatásnak: a traumák, a megküzdési stratégiák és az érzelmi sémák „lenyomatként” öröklődnek, és ott munkálnak bennünk anélkül, hogy tudatosan emlékeznénk rájuk.
Ez nem genetikai sorscsapás, hanem érzelmi örökség. És ahogy minden örökséggel, ezzel is lehet mit kezdeni: feldolgozni, meghaladni, új mintát építeni.
Három vállalkozói példa a transzgenerációs hatásra
Howard Schultz és a felelősség terhe – a parentifikált gyermek
A Starbucks alapítója rendkívül szegény családból jött, apja teherautósofőr volt, aki gyakran elveszítette a munkáját, és nem volt egészségbiztosítása. Howard gyerekként megtapasztalta a bizonytalanságot és a kiszolgáltatottságot. Ebből fakadt az a hajtóerő, hogy vállalkozóként soha többé ne kelljen ilyen helyzetbe kerülnie, és hogy a munkatársainak biztos megélhetést adjon. A túlzott felelősségvállalás mintája tehát közvetlenül a családi háttérből ered.
Sarah Blakely a „jó kislányból” látható nő – a családba zárt gyermek
A Spanx alapítója középosztálybeli családból származott, tanár édesanya és ügyvéd édesapa mellett nőtt fel. Gyerekként mindig jól viselkedett, megfelelt az elvárásoknak – nem lázadt, nem keltett feltűnést. Ez a „jó kislány” szerep sokáig visszatartotta: a karrierje elején alig merte elmondani, mivel foglalkozik, nehogy kinevessék. Csak akkor tudott igazán sikeressé válni, amikor meghaladta ezt a lojalitásból fakadó önkorlátozást, és felvállalta a saját ötleteit.
Oprah Winfrey a láthatatlan gyerekből világítótorony
Oprah szegénységben és bántalmazások között nőtt fel, gyakran elhanyagolták, sokszor láthatatlannak érezte magát. Ez a gyermekkori élmény felnőttként bizonyítási kényszerré alakult: állandóan meg akarta mutatni, hogy értékes és szerethető. Mégis, pont ez a hajtóerő tette világszerte ismertté. Ő maga is gyakran beszél arról, hogy a sikerének kulcsa az volt, amikor elfogadta: nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy szerethető legyen.
A transzgenerációs minták ott vannak bennünk: szüleink félelmei, nagyszüleink megküzdési stratégiái sokszor a mi döntéseinkben élnek tovább. Ezeket nem „kijavítani” kell, mintha hibák lennének, hanem meghaladni: tudatosítani, feldolgozni, és új utat választani.
Csak így tudsz vállalkozóként nem a múltad foglyaként működni, hanem szabadon, önazonosan építeni a cégedet és az életedet.
Az önfejlesztés felszínes tanácsai helyett tehát a valódi változást az önfelfedezés hozza el. Az önfelfedezés során fontos, hogy együtt dolgozzunk pszichológus végzettségű mentorral, hiszen ő fogja megérteni a tudattalanból jövő elakadásainkat, és hasznos egy támogató közösség is, akik ugyanabban a cipőben járnak, mint te.
Hogyan kezdj neki?
- Tudatosítsd: te egy élettörténet vagy, nem pedig egy projekt. Nem kipipálandó célok halmaza vagy, hanem élmények, érzések és minták összessége.
- Adj helyet a tudattalanodnak. Eszközök: kapcsolat a benned elakadt gyermekkori éneddel, az álmaid megfigyelése. Figyeld, mit üzen a tested és az érzéseid!
- Kezdd a kapcsolattal önmagaddal.
- Figyelj az egészségedre (szűrővizsgálatok, mozgás, pihenés).
- Figyeld az érzelmi állapotod (mitől feszülsz be, miért halogatsz).
- Nézd meg a kapcsolataid minőségét (ki ad energiát, ki szívja el).
- És csak ezek után foglalkozz a cégeddel – mert ha te jól vagy, a cég is jobban fog menni.
- Fogadd el magad, mint egy nagymama az unokáját. A hibák és kudarcok természetes részei a növekedésnek. Ha sikerül, jutalomból palacsinta. Ha elbuksz, akkor vigaszdíjként van a palacsinta. Ez talán túlzott leegyszerűsítésnek tűnik, de ez az alapja a feltétel nélküli önelfogadásnak.
- Építs védőhálót. Senki sem egyedül erős. Legyen körülötted támogató mentor, közösség, és anyagi tartalék is – ezek csökkentik a belső nyomást, és segítenek, hogy ne a félelem vezéreljen.
Összefoglalva: ezt kell tudnod az önfejlesztésről
Vállalkozóként könnyű abba a hibába esni, hogy a cégedet tekinted a legfontosabbnak. De a valóság az, hogy nem a vállalkozásod a legfontosabb, hanem te magad.
Ha benned rend van, a cégedben is rend lesz. Ha viszont belül káosz van, akkor a céged is ingatag marad, hiába a legjobb üzleti stratégiák.
Az önfejlesztés klasszikus, felszínes formája rövid távon adhat motivációt, de tartós eredményt csak akkor érsz el, ha a tudattalan mintáid feldolgozásával is dolgozol. Ez az a munka, ami nem tüneti kezelés, hanem valódi megoldás.
Tedd meg az első lépést – nézd meg, milyen minták irányítanak tudattalanul, és kezdd el meghaladni őket.
És ha ebben nem akarsz egyedül maradni, ott van számodra a Business Inside – a Vállalkozók Pszichológiája Mentor Program. Ez a program pontosan arra épül, amiről ez a cikk szólt: arra, hogy a személyiséged fejlődése és a cégépítés kéz a kézben járjon.
Hogyan tudunk segíteni neked?
- VIP egyéni mentorálás Magyar Judittal: havi két konzultáció és folyamatos elérhetőség, mintha egy házi mentorod lenne, aki ott van melletted a döntéseidnél.
- Vállalkozóból vezető – fókusz csoportok Magyar Judittal: 5–6 fős kiscsoportok, havi személyes találkozókkal, ahol a személyes elakadásokon túl a céges rendszerekről, marketingről, pénzügyekről és vezetésről tanulsz, miközben egy kislétszámú közösségnek is a tagja vagy.
- Workshopok és elvonulások: 1–3 napos alkalmak, amiknek a személyiségfejlődés, cégépítés, pénzteremtés az alappillére (A következő workshopon az üzleti döntéshozatal lesz a téma.)
És most, korlátozott ideig, lehetőséged van ingyenes, online, 30 perces vállalkozói konzultációs időpontot foglalni Magyar Judittal.
Minden programunknak közös üzenete van: nem vagy egyedül az úton. Megtapasztalhatod, milyen, amikor a személyiséged és a céged egyszerre fejlődik – és nem egymás rovására.