Sok vállalkozó még mindig úgy működteti a cégét, mintha a stabilitás lenne az alapállapot, a bizonytalanság pedig egy átmeneti zavar, amelyet hamarosan felvált a kiszámíthatóság. Ez a feltételezés hosszú időn keresztül működőképes volt. Ma azonban egyre kevésbé írja le a valóságot.
Gazdasági ciklusok, geopolitikai konfliktusok, szabályozási változások, mesterséges intelligencia, technológiai fejlődés, ellátási láncok átrendeződése vagy a munkaerőpiac átalakulása már nem rendkívüli események. Ezek jelentik azt a közeget, amelyben a vállalkozások működnek.
A vezető feladata ezért alapvetően megváltozott.
Korábban az jelentette a jó vezetést, hogy valaki minél pontosabban tudott tervezni. Ma egyre inkább az különbözteti meg a stabil vezetőt a bizonytalantól, hogy hogyan gondolkodik olyan helyzetekben, amelyek eleve nem kiszámíthatók.
Ez elsősorban nem gazdasági, hanem pszichológiai kérdés.
A bizonytalanság nem kívül kezdődik
A legtöbb vezető azt gondolja, hogy a bizonytalanság külső tényező. Pedig ugyanaz a helyzet két különböző vezetőből egészen eltérő reakciókat válthat ki. A bizonytalanság ugyanis nem önmagában okoz nehézséget, hanem az a jelentés, amelyet hozzákapcsolunk.
Az emberi idegrendszer a kiszámíthatatlanságot természetes módon fenyegetésként érzékeli. Amikor nem látjuk előre az eseményeket, fokozódik a kontroll iránti igényünk. Az agy ilyenkor nem nyitottabbá válik, hanem éppen ellenkezőleg: egyszerűsíteni kezd.
Gyors magyarázatokat keres. Egyetlen helyes forgatókönyvet akar találni. Bizonyosságot akar ott is, ahol az objektíven nem létezik.
Ez evolúciós szempontból érthető működés. Rövid távon csökkenti a szorongást. Vezetői helyzetben azonban komoly ára lehet.
A kontroll iránti vágy beszűkíti a gondolkodást
A legtöbb vezető nem akkor hozza a legrosszabb döntéseit, amikor kevés információ áll rendelkezésére.
Hanem akkor, amikor túl gyorsan lezárja a gondolkodást.
Amikor úgy érzi, végre „megértette”, mi történik.
Ilyenkor megszűnik alternatívákat keresni. A figyelme szelektívvé válik. Elsősorban azokat az információkat veszi észre, amelyek megerősítik a már kialakított elképzelését, miközben a vele ellentétes jeleket fokozatosan kizárja.
A pszichológia ezt megerősítési torzításnak nevezi.
Stresszhelyzetben ez a torzítás jelentősen felerősödik.
A vezető ilyenkor már nem a valóságot elemzi, hanem a saját magyarázatát védi.
Ennek következménye, hogy a döntések egyre kevésbé a környezethez alkalmazkodnak, és egyre inkább a belső feszültség csökkentését szolgálják.
A bizonytalanság nem előrejelzést, hanem gondolkodást kíván
A vezetői működés egyik legfontosabb pszichológiai képessége nem a jóslás. Hanem annak elfogadása, hogy több lehetséges jövő is létezhet egyszerre.
Ez jelentős szemléletváltást igényel.
A kérdés nem az, hogy melyik forgatókönyv fog biztosan bekövetkezni. Hanem az, hogy melyek azok a reális lehetőségek, amelyekre a szervezetnek fel kell készülnie.
Ez a különbség első látásra aprónak tűnik, valójában azonban teljesen más gondolkodási módot eredményez.
A bizonyosság keresése passzívvá teszi a vezetőt. Várja, hogy végre kiderüljön, mi fog történni. A forgatókönyvekben való gondolkodás ezzel szemben visszaadja a cselekvőképességet.
Mert nem a jövőt akarja kontrollálni.
Hanem a saját válaszait.
A vezetői stabilitás alapja: a pszichológiai rugalmasság
A rugalmasságot gyakran félreértjük. Nem azt jelenti, hogy valaki nyugodt marad. Nem azt sem, hogy nem él át félelmet vagy bizonytalanságot.
A pszichológiai rugalmasság azt jelenti, hogy a vezető képes ezek jelenlétében is differenciáltan gondolkodni.
Nem ragaszkodik görcsösen egyetlen magyarázathoz. Nem azonnali megnyugvást keres.
Képes nyitva tartani a kérdéseket addig, amíg elegendő információ áll rendelkezésére.
Ez különösen fontos olyan időszakokban, amikor a külső környezet gyorsabban változik, mint ahogyan a korábbi tapasztalataink alkalmazhatók lennének.
A múlt ilyenkor egyre kevésbé ad biztos kapaszkodót. A gondolkodás minősége viszont egyre nagyobb versenyelőnyt jelent.
A vezető legnagyobb kihívása a saját gondolkodásmódja
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb veszélyt a gazdasági vagy politikai környezet jelenti. Valójában minden külső esemény a vezető gondolkodásán keresztül válik döntéssé.
Ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy mi történik odakint.
Hanem az, hogy a vezető hogyan értelmezi azt.
A szorongás leegyszerűsíti a valóságot. Az algoritmusok megerősítik a saját nézőpontunkat. A csoportgondolkodás csökkenti az eltérő vélemények megjelenését.
Ezek együtt könnyen oda vezetnek, hogy a vezető egyre kisebb szeletét látja annak a környezetnek, amelyben működik.
A stratégiai gondolkodás ezzel szemben tudatosan keresi azokat az információkat is, amelyek kényelmetlenek vagy ellentmondanak a saját elképzeléseinknek. Nem azért, hogy igazuk legyen, hanem azért, hogy a valóság minél teljesebb képét lássuk.
Ez a fajta mentális fegyelem fejleszthető, és a bizonytalan környezetben fontosabb vezetői képesség, mint valaha.
A háttérben ugyanis nem a gazdaság vagy a politika áll, hanem az a pszichológiai folyamat, ahogyan a vezető kapcsolatba kerül a bizonytalansággal.
A bizonytalanság önmagában nem bénít meg senkit. Az a kényszer bénít meg, hogy mindenáron meg akarjuk szüntetni.
Vezetői következtetés
A vezetői stabilitás nem abból fakad, hogy a környezet kiszámíthatóvá válik. Hanem abból, hogy a vezető képes elfogadni: a bizonytalanság nem rendellenesség, hanem a működés természetes része.
A cél ezért nem a teljes kontroll megszerzése.
Hanem annak felismerése, hogy mi az, ami valóban irányítható.
A külső események ritkán tartoznak ide. A gondolkodásunk minősége viszont igen.
És végső soron ez határozza meg a vezetői döntések minőségét is.
A Vállalkozók Pszichológiájában abból indulunk ki, hogy a vezető legfontosabb munkaeszköze nem a stratégiája, hanem a saját gondolkodása. A döntések minőségét ugyanis nem csupán a rendelkezésre álló információk, hanem azok értelmezése, a belső működésünk és a pszichológiai rugalmasságunk határozza meg.
Ezért foglalkozunk rendszeresen azokkal a mentális folyamatokkal, amelyek a mindennapi vezetői működés hátterében állnak: a döntési torzításokkal, a stressz hatásaival, a bizonytalanság kezelésével és a vezetői önismerettel.
Ha ezek a témák közel állnak Önhöz, érdemes elolvasni további szakmai cikkeinket, illetve megtekinteni a Vállalkozók Pszichológiája YouTube-csatornáján elérhető elemzéseket is. A vezetői fejlődés sokszor nem egy új módszerrel kezdődik, hanem egy új nézőponttal.